IATF 16949 a munkaállomáson: mit ellenőriznek az auditorok a munkautasításokon?

A legtöbb autóipari beszállító olyan dokumentumkezelési eljárással rendelkezik, amely bármilyen asztali felülvizsgálatot kiállna. A revíziók számozottak, a jóváhagyások aláírtak, a törzslista naprakész. Aztán az auditor kilép a tárgyalóból, odasétál egy állomáshoz a második műszakban, és megkéri az operátort, hogy mutassa meg az előtte lévő feladat munkautasítását.

A munkautasításokra vonatkozó IATF 16949-es eltérések gyakran innen erednek: az eljárás és a munkaállomás közötti résből.

Mit követel meg a szabvány a munkaállomáson?

Az IATF 16949 három része (az ISO 9001 követelményein felül) a munkaállomáson találkozik.

Standardizált munka (8.5.1.2). A standardizált munka dokumentumait – az operátori utasításokat és a vizuális szabványokat – közölni kell a munkát végzőkkel, és nekik meg kell érteniük azokat. A dokumentumoknak olvashatónak kell lenniük, azon a nyelven (vagy nyelveken) kell rendelkezésre állniuk, amelyet ezek az emberek értenek, és hozzáférhetőnek kell lenniük a kijelölt munkaterületen. Az operátorok biztonságára vonatkozó szabályokat is tartalmazniuk kell.

Munkavégzés közbeni képzés (7.2.2). Mindenki, aki új vagy módosított, a minőségi követelményeknek való megfelelést befolyásoló feladatot vesz át, munkavégzés közbeni képzést kap, és ez kifejezetten vonatkozik a szerződéses és kölcsönzött munkatársakra is. A képzés mélységének igazodnia kell az illető végzettségéhez és a feladat összetettségéhez, és azokat, akiknek a munkája hatással lehet a minőségre, tájékoztatni kell arról, milyen következményekkel jár, ha nem teljesülnek a vevői követelmények.

A dokumentált információk szabályozása (ISO 9001 7.5.3). A dokumentumoknak ott és akkor kell rendelkezésre állniuk és használhatónak lenniük, ahol és amikor szükség van rájuk, a változtatásokat pedig szabályozni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az operátornak az érvényes revízió alapján kell dolgoznia, nem a tavaly tavasszal kinyomtatott alapján.

Ezek közül egyik sem új. Az teszi nehézzé, hogy mindegyik követelmény arról szól, mi történik az állomáson, minden műszakban, minden embernél – beleértve a hétfőn kezdett kölcsönzött munkavállalót is.

(A pontok összefoglalói átfogalmazások. A pontos szöveget vesse össze a szabvány saját példányával és a vevőspecifikus követelményekkel.)

A kérdések, amelyeket a gyártótéren hallani fog

Az auditorok különbözők, de az állomásnál feltett kérdések egy mintát követnek. Mindegyik más-más követelményt vizsgál.

1. „Mutassa meg a munkautasítást ahhoz, amit most csinál.” Hozzáférhető a munkaterületen, és az operátor segítség nélkül megtalálja?
2. „Ez az érvényes revízió? Honnan tudja?” Az állomáson lévő példány megegyezik a kiadott verzióval? Előfordulhat, hogy egy régi dossziélap még használatban van?
3. „El tudja ezt olvasni?” A munkautasítás olyan nyelven van, amelyet az operátor ért – és ha fordítás, frissítették, amikor a forrásszöveg megváltozott?
4. „Ki tanította be erre, és mikor?” Van olyan nyilvántartás, amely ezt a személyt ehhez a feladathoz köti, még a munka megkezdése előttről?
5. „Mi történik, ha ez a jellemző kívül esik a specifikáción?” Tudja az operátor, mi a következmény a vevő számára – nem csak a lépést?
6. „Ez a munkautasítás a múlt hónapban megváltozott. Ki látta a változást?” Meg tudja mutatni, mely operátorokat tájékoztatták az új revízióról, és melyeket még nem?

A 4. és a 6. kérdés a fájdalmas. A betanítási hétről származó, aláírt képzési mátrix nem válaszolja meg, hogy „ki látta a múlt havi változást”, az állomáson lévő aláírási ív pedig nem bizonyítja, hogy az aláíró megértette, mi változott.

Hol mondanak csődöt a papíralapú és a megosztott meghajtós rendszerek?

A hibamódok ismerősek bárkinek, aki készült már felügyeleti auditra:

• Elcsúszó revíziók. A dokumentumkezelő rendszerben kiadnak egy változtatást, de a 14-es állomás dossziéjában még az előző oldal van. Senki sem veszi észre, amíg valaki elő nem húzza egy auditor előtt.
• Lemaradó fordítások. A német vagy szlovén törzsváltozatot frissítik, az éjszakai műszak felének ukrán vagy nepáli változatát viszont nem.
• A képzési nyilvántartások máshol vannak. A betanítás aláírt igazolása a HR-nél van, a sorvezetőnél egy táblázat, és a kapcsolat e revízió és e személy között csak valakinek az emlékezetében létezik.
• A kölcsönzött munkatársak kiesnek a rendszerből. Ott dolgoznak a soron, a 7.2.2 rájuk is vonatkozik, mégis gyakran nem szerepelnek ugyanazokban a nyilvántartásokban, mint az alkalmazottak.
• A biztonsági szabályok külön dokumentumban vannak. A 8.5.1.2 azt várja, hogy a standardizált munka dokumentumaiban szerepeljenek. Egyes üzemekben egy plakáton vannak a csarnok bejáratánál.

Hogyan néz ki a jó bizonyíték?

A gyártótéri kérdések megválaszolásához nem több papírmunka kell, hanem egyetlen összefüggő nyilvántartás:

• Munkautasításonként egyetlen kiadott verzió jóváhagyási és változási előzményekkel, és semmi más nem érhető el az állomáson.
• Hozzáférés a munkavégzés helyén – QR-kód az állomáson, vagy a gyártási rendeléssel együtt az MES-ből megnyitott munkautasítás –, így az operátornak soha nem kell keresgélnie.
• A törzsváltozat minden módosításakor átnézett és újra kiadott fordítások, hogy egyik nyelvi változat se maradjon le.
• Személyenként és revíziónként vezetett nyilvántartás: ki nyitotta meg a munkautasítást, ki erősítette meg, és mikor. Alkalmazottak és kölcsönzött munkatársak ugyanabban a nyilvántartásban.
• A megértés rövid ellenőrzése a kritikus vagy megváltozott lépéseknél – néhány kérdés az operátor nyelvén – a puszta aláírás helyett.
• Újraminősítés, amikor egy tanúsítvány megújítása esedékes, és a megértés újbóli ellenőrzése, amikor egy kritikus lépés megváltozik.

Ha mindez megvan, a 6. kérdés egyszerű szűréssé válik: e munkautasítás 7. revíziója, ezen a napon kiadva, ezek az emberek látták és megerősítették, ezeknél még függőben van.

Audit előtti ellenőrzés, amelyet még ezen a héten elvégezhet

Válasszon ki három állomást, köztük egyet az éjszakai vagy a hétvégi műszakból, és ellenőrizze:

1. Meg tudja nyitni egy operátor az érvényes munkautasítást egy percen belül, anélkül hogy bárkit megkérdezne?
2. Az állomáson lévő revízió megegyezik a dokumentumkezelő rendszerben kiadott revízióval?
3. Az állomáson lévő minden nyelvi változat ugyanazon a revízión van, mint a törzsváltozat?
4. Tartalmazzák a munkautasítások az adott állomásra vonatkozó operátorbiztonsági szabályokat?
5. Az egyes munkautasítások legutóbbi változásánál fel tudja sorolni, kit tájékoztattak – és kit nem?
6. Be tudja mutatni egy jelenleg azon a soron dolgozó kölcsönzött munkavállaló képzési nyilvántartását?
7. El tudja magyarázni az operátor, mit jelentene a vevő számára egy hiba az ő állomásán?

Ha bármelyik válasz az, hogy „ennek a megkereséséhez egy nap kellene”, ott lesz az eltérés.

Hol kap szerepet a REWO

A REWO ezt a rést zárja be. A munkautasítások vizuális, lépésenkénti útmutatókként készülnek, kétlépcsős jóváhagyással és teljes verzióelőzménnyel, lefordítják őket azokra a nyelvekre, amelyeken az operátorai olvasnak, és QR-kóddal vagy az MES-en belül jutnak el az állomásra. Minden megtekintést és megerősítést a személyhez és a revízióhoz rendelve rögzít, a Forms modullal készített rövid felmérések pedig egy változás után ellenőrzik a megértést.

A VHIT-nél a nyomtatott munkautasítások helyére egy MES-be épített dokumentumréteg került: a jóváhagyott frissítések azonnal eljutnak minden műszakhoz, és minden átolvasást az operátor belépőkártyájához rendelve rögzítenek. A Hidria videón vezeti a standardizált munkáját, amelyet MES-terminálokról nyitnak meg.

Egy határ fontos az auditorok számára: a REWO azt rögzíti, hogyan közölték, ellenőrizték és írták alá a munkautasításokat. Hogy a meghúzási nyomaték megfelelő volt-e, az továbbra is az MES-ben és a folyamatszabályozásban marad.

Olvassa el ezt is: REWO autóipari beszállítóknak · Minőségügyi és megfelelőségi csapatoknak · Az Analytics nyilvántartás