Hogyan csökkentse az átállási időt a gyártási folyamatban?

Minden gyártási folyamatban vannak olyan időszakok, amikor a berendezés nem áll rendelkezésre szerszámcsere, anyagváltás, alkatrészváltás, programváltás vagy a termelés bármely más olyan változtatása miatt, amelyet a gép leállított állapotában kell elvégezni. Ezeket az eseményeket összefoglalóan „átállási időnek”, másként „beállításnak”, „előkészítésnek” vagy „tervezett állásidőnek” nevezik. Az átállási idő néhány perctől akár több hétig is terjedhet, például amikor egy autógyár új modellre állítja át a szerszámozását.

Szigorúan véve az átállási időt attól a pillanattól mérik, amikor az előző sorozat utolsó jó darabja elkészül, addig a pillanatig, amikor a következő sorozat első jó darabja elkészül. Az átállási idő csökkentése kulcsfontosságú eleme a lehető legkevesebb készlettel működő, húzó rendszerű gyártás bevezetésének.

Miért érdemes optimalizálni az átállási időt?

Az átállási idő csökkentése több produktív (értékteremtő) időt szabadít fel a termelésre. További előny, hogy a rövidebb átállási idővel csökkenthetők a gyártási tételnagyságok, a befejezetlen termelés (WIP) és a készletek. Ennek köszönhetően az értékesítés rövidebb szállítási határidőt ajánlhat, és javulhat a vevői elégedettség.

Az átállási idő javítása SMED-del

Az átállási idő csökkentésének messze legelfogadottabb bevált gyakorlata a SMED (Single-Minute Exchange of Die, azaz egyperces nagyságrendű szerszámcsere). Az „egyperces nagyságrend” az átállási idő 10 perc alá csökkentésére utal, a „szerszámcsere” pedig Shigeo Shingo autóipari préseken végzett eredeti munkájára. A SMED a Toyota termelési rendszer és a lean gyártás egyik alapmódszerévé vált.

A SMED-ben az átállási folyamatot sorba rendezett lépések listájára bontják, ezeket elemeknek nevezik. A SMED célja, hogy az átállási folyamatból a lehető legtöbb részt kiiktassa szétválasztással vagy átalakítással, majd a megmaradt elemeket egyszerűsítse (gyorsabban, könnyebben vagy más részekkel párhuzamosan végezze el). A SMED rendszer lényege, hogy a lehető legtöbb átállási lépést „külső” lépéssé alakítsa (amelyet a berendezés működése közben végeznek), a megmaradt lépéseket pedig egyszerűsítse és gördülékenyebbé tegye.

Egy sikeres SMED-program a következő előnyökkel jár:

• Alacsonyabb gyártási költség (a gyorsabb átállás kevesebb gépállást jelent);
• Kisebb tételnagyság (a gyorsabb átállás gyakoribb termékváltást tesz lehetővé);
• Gyorsabb reagálás a vevői igényekre (a kisebb tételnagyság rugalmasabb ütemezést tesz lehetővé);
• Alacsonyabb készletszint (a kisebb tételnagyság alacsonyabb készletszintet eredményez);
• Zökkenőmentesebb indítás (a standardizált folyamatok javítják a konzisztenciát és a minőséget).

SMED-példa: szerszámcsere egy présen

1. Rögzítse a jelenlegi átállást. Vegyen fel videóra egy átállást az utolsó jó darabtól az első jó darabig, és sorolja fel az összes elemet az időtartamával együtt.
2. Válassza szét a belső és a külső műveleteket. A belső műveleteket csak álló prés mellett lehet elvégezni: a szerszám kioldását, kiemelését és beépítését. A listán szereplő sok művelet általában külső, mégis a prés állása alatt végzik: a következő szerszám odaszállítását, a szorítók és szerszámok megkeresését, a beállítólap keresését.
3. Alakítsa a belső műveleteket külsővé. Mielőtt a prés leáll, egy átállási kocsin vigye a préshez a következő szerszámot az összes szorítóval, eszközzel és a beállítólappal együtt. Állítsa be előre, amit előre be lehet állítani.
4. Egyszerűsítse a megmaradt műveleteket. Egységesítse a befogási magasságokat, hogy egyetlen eszköz minden szerszámhoz illeszkedjen. Csavarok helyett használjon gyorskioldó szorítókat, az igazítás mérése helyett pedig illesztőcsapokat. Ossza el a munkát két, párhuzamosan dolgozó ember között.
5. Standardizálja és rögzítse az új módszert. Írja le a javított átállást standard munkautasításként, az egyes termékek beállításaival együtt, és képezze ki rá az összes műszakot. E lépés nélkül a fejlesztések visszacsúsznak a régi módszerbe.

Standardizálja az új módszert

Az átállási idő javításához általában a nem műszaki fejlesztések vezetnek a leggyorsabban, például a standardizált munkautasítások elkészítése, az ismert beállítások megjelölése a berendezéseken és a valós idejű mutatók kijelzése. A videóalapú munkautasítások kiválóan alkalmasak az átállási eljárások dokumentálására, mert pontosan megmutatják a sorrendet, a szerszámokat és a beállításokat, és gyorsan frissíthetők, amikor a módszer fejlődik.

Ha az átállási eljárások csak papírdossziékban léteznek, a szabványok fellapozása és használata teherré válik. A tableten vagy okostelefonon – szükség esetén strapabíró tokban – elérhető munkautasítások az átállás közben kéznél vannak. A papírpéldányokkal ellentétben a digitális munkautasítások után nem maradnak régi szabványok szanaszét a gyártótéren, így az operátorok az aktuális bevált gyakorlat szerint dolgoznak.

A MANN+HUMMEL-nél ugyanazt a munkát az üzemekben és a műszakokban különbözőképpen tanulták meg és végezték. A betanításhoz, az átállásokhoz és a mindennapi használathoz készült standardizált videós munkautasítások 15%-kal csökkentették az átállási veszteségeket. Az átállások még fontosabbak a nagy változatszámú szerelésben, ahol műszakonként sokszor kerül rájuk sor.

Hol kap szerepet a REWO

A REWO a videóra vett átállást lépésenkénti videós útmutatóvá alakítja, amely jóváhagyáson megy át, mielőtt a gyártósorra kerül. Az operátorok a gépnél elhelyezett QR-kódról vagy az MES-ből nyitják meg az érvényes verziót, az Analytics modul pedig megmutatja, ki melyik verziót erősítette meg.

Olvassa el ezt is: Munkautasítások nagy változatszámú szereléshez · Standard munkautasítások és a lean gyártás · REWO lean- és CI-vezetőknek